Nem fogom sokáig ragozni. Erről úgyis temérdek cikket fogsz tudni olvasni.

De ha majd egyszer vége lesz ennek, s belelapozol az archívumba, nem biztos, hogy enélkül értenéd mi ez az egész. 

Történelmi időket élünk kétség kívül. Még ha senki se vet egy pillanatást erre a digitális naplóra, akkor is fennmarad az utókornak. Lehet akkor lesz majd szórakoztató olvasmány, fordulatos, drámai thriller.

Reméljük, hogy inkább olyan Columbós befejezése lesz. Volna itt még valami, s szépen végigfejtve a szálakat, paff, nem marad más, mint kattintani a bilincset a gyilkos csuklóján. Megfogják szépen a vírust, hátraszorítják a kezét, tak-tak, megvagy, nem menekülsz. Jogodban áll hallgatni, fogadhatsz ügyvédet, de ki akar téged megvédeni? Aztán jó sokáig sittrevágni, s lehetőleg életfogytigra ítélni...hát mit okoztál nekünk?

Szépen napról napra bekúsztál mindenki tudatába. Nem igaz, mert volt ahol nem hagytál időt és kúszásról meg aztán pláne nem beszélhetünk.

Ne mondd nekem, hogy te vagy a szükséges rossz és csak belőled ért a felfokozott egójú emberiség...

Ezek a magyarok... Már vártak nagyon ám. Idegességtől csatakos tenyerük már viszketet. Majd ők elbánnak veled a sajátos stílusukban. Mert ők tudod értenek mindenhez, velük te nem mórikálhatsz, csórikám! Ők nem látják, de kívülről látható a zavarodottságuk. Ki humorral, ki sokkot kapva próbálja felmérni a helyzetet. 

Szóval vártak vagy sem, te begyűrűztél ide pont valamikor március elején, nem csak a köztudatba, a médiába, de sajnos egy-két emberbe is.

Most itt vagy. Megkerülhetetlen lettél. Egyes arcokra könnyeket csalsz, másikra ráfagy a döbbenet. Vannak akik elviccelnek, nem vesznek komolyan. Van ahol pánikot keltesz, új élethelyzetet teremtesz. Úgy vetted át a hatalmat, hogy nem kérdeztél meg senkit, akarja-e. Milyen játék ez? Sajnos ez már rég nem játék.

Tudod mit olvastam ma rólad? Sokáig kellett keresnem, mert ezek az írományok rólad valahogy elbújnak. Amióta vagy, ugye leállítod az embereket. A gyárakat. Az ipart, a termelést, na és persze főként az utazást. 

S tudod mit láttak Kínában? Hogy az ÉG KÉK! Létezik még kék ég. Remélem szeretik ezt a színt, ezt az érzést. Bízom benne, hogy ez a kulcs hozzád, ettől megnyugszol, s szelíddé válsz, zabolázhatóvá.